Books are my life

 💜Heniko Sakka: Édesebb tini élet💜 Szerettem ezt a részt, meg nem is. Kezdem észrevenni, hogy az ennyire ifjúsági regények már nem az én asztalomhoz tartoznak, de mégis érdekelnek... 💜Mit szerettem? A karaktereket, az elveiket, a beszólogatást, a sok mai poént és utalást, ahogyan Ria és Devon lassan kibontakozó szerelmét is. 💜Mit nem szerettem? Hogy ennyire irreális. A lépcsős balhé következményei számomra soknak tűntek. Az igazgató magyarázata nem állt két lábon. A regény szerintem egy kissé túlzás, amivel nincs is probléma. Tizenhárom évesen meggajdultam volna érte és a favoritom lett volna. Itt az egyetlen probléma, hogy már nem vagyok annyi idős és nem úgy gondolkodom. Az írónőtől többször hallottam, hogy anime formájában tudná elképzelni a vásznon, szóval így kezdtem el nézni. Az animékben sok a túlzás szerintem, de szeretem őket, szóval ezt a sablont ráraktam a könyvre, és voilá, faltam az utolsó oldalakat. A történet, az alapkoncepció jó, és hiába az ellenérzéseimnek, mé...

  💜Heniko Sakka: Édes tini élet💜 Ajánlom ezt a könyvet annak, aki szeretne nevetni, izgulni, sportról olvasni és kedveli az ifjúsági regényeket! Nagyon sokat láttam már ezt a regényt a közösségi médiában, nem egyszer a kosaramban is landolt, a TBR-emen állandó helyet foglalt el, szóval, amikor megláttam a lehetetőséget a recenzióra, rögtön le is csaptam rá. Innen is köszönöm az írónőnek a bizalmat!💜 Ria vakmerő, bevállalós, igazságos, becsületes, minden, ami kiválóvá tud tenni egy karaktert. Vicces, de nagy az arca -- habár van rá oka. Néha sok volt nekem az önbizalma, nyilván mert én jobb szeretem a szerény személyeket. Devon kb. ugyanez férfi testbe csomagolva. Iszonyatosan összeillenek, és nagyon szépen fel van építve az enemies-to-lovers része a regénynek. Tele van humoros megjegyzésekkel, jelenetekkel, amik jelentősen szórakoztatóvá teszik a könyvet. Aminél kicsit húztam a számat, azok ezek a megjegyzések, mert igen, vicces, nekem is, megatöbbi, de pont olyan idős vagyok, m...

💜 Ali Hazelwood: A szerelem képlete 💜 Vegyes érzelmekkel hajtottam be a könyvet. Előre leszögezném, hogy a célközönségnek TÖKÉLETES (csupa nagybetűvel) ez a kötet. Klisés, valóban, azonban ezek a klisék dobják fel. Manapság felmerül a kérdés, hogyan lehet olyan történetet alkotni, ami nem közhelyes. Sehogy. Minden klisés, csak az írón múlik, hogyan csomagolja. Mondjuk, hogy az írónő itt egész jól csomagolta. Annak ellenére is, hogy utálom, amikor a karakterek megjegyzik, hogy ez nem egy film/könyv. Dehogynem, különben miért olvasnánk. Nyilvánvalóan ilyen a valóságban is van, én is szoktuk mondogatni, de akkor is zavarónak találtam. A közhelyek elfogadásának és szeretetének ellenére is túlságosan vaknak tűnt Olive. Természetes, hogy a helyzetben az ember egy kicsit, ha nem is direkt, de nem látja a fától az erdőt. Tapasztalat, olvasási élmény, filmek, anekdoták a szülőktől; nagyon sok minden bizonyítja. De van egy határ, amin szerintem Olive itt átlépett egy kissé. Nem feltétlenül pro...