Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

fogság címkéjű bejegyzések megjelenítése

C. S. Pacat: Hercegi csel

  💜C. S. Pacat: Hercegi csel💜 Az első oldalak szenvedősen mentek, mert a két főszereplőn kívül azt sem tudtam, ki kicsoda, mit csinált, mi volt a szerepe, stb. Eltartott egy ideig, mire felidéztem az emlékeimet, és tudtam követni a cselekményt.  Egyébként imádtam. Nem volt felesleges rész, túl hosszú leírások, de kevés sem volt, pont megfelelő.  Imádtam, ahogy Laurent és Damen szép lassan közelebb kerültek egymáshoz. Nagyjából minden közös jelenetüket becetliztem, mert olyan aranyosak, viccesek és néha komolyak voltak!  Szerintem kijelenthetem, hogy mindkét szereplő hatalmas jellemfejlődésen megy keresztül, és egyiknek sem a kárára.  Már iszonyatosan várom a következő kötetet.  Azt sejtem, Laurentnek nem volt fényes gyerekkora a nagybátyja miatt, már csak a kis, elszórt megjegyzések miatt is, de még kiderül.  Teóriákból sok száz van, mi fog történni, mi nem, miért történne, s miért nem, és egyszerűen csak nagyon várom már a következő részt.  IDÉ...

Maróti Gabriella: Szuprvirágzás (recenzió)

💜Maróti Gabriella: Szuprvirágzás💜 Filie és Nick története az idei kedvenceim közé tartozik.🥰 Az előző kötetben a kettejük szerelme még nagyon kezdetleges, olyan kis semmilyen. Na de itt! Nem azt mondom, hogy nyáltengerben kell úszni, oldalhosszúságúak a csókok (nem mintha bajom lenne vele, csak meg kell nézni, milyen könyveket olvasok, és bizonyítani is tudom), hanem, hogy pont elég és pont jó, mert ugyebár nem ezen van a hangsúly, azonban mégis jelen van. Nick örlődését élmény volt olvasni! Az egész könyvben talán az a kedvenc jelenetem, amikor megérinti Filie kezét. Na, ott rendes fangörcsöt kaptam, pedig mégis csak egyetlen egy érintésről volt szó. Filie maga a szerencse. Lexie King egyik könyvéből pedig Lexie volt a balszerencse megtestesítője kb., szóval azon gondolkodtam, jó lenne egymás mellé állítani őket, hogy normálisan tudják élni az életüket. A kötet tele van akcióval. Ennyire még tuti, nem gyorsult fel a pulzusom olvasás közben, az biztos! Hol azt üvöltöttem a gondolata...

Maróti Gabriella: Ébredő sivatag (recenzió)

  💜Maróti Gabriella: Ébredő sivatag💜 Elvileg nem szeretem a sci-fit, gyakorlatilag pedig úgy tűnik, kezdem levetkőzni ezt a szokást. Nem vártam sokat a könyvtől, mert alapvetően minden könyhöz minimális elvárásokkal állok, hogy mindig meg tudják ugrani a mércét és kellemesen csalódjak. Na, ez a könyv túlszárnyalta a neki állított mércét. A történet extra röviden, spoiler mentesen annyi, hogy Filie-nek, a főszereplőnek egy tanúvallomás miatt el kell hagyni a városát, elköltöztetik Sun Citybe, ahol aztán fény derül solamet képességeire. Később a különlegessége miatt kerül veszélybe, mert szemet vetnek rá a klánok vezetői. Filie igazán belevaló, élni akaró, a végsőkig kitartó nőszemély, ráadásul irigylésre méltóan lojális. Személy szerint nagyon megkedveltem őt. Mindig racionálisan gondolkodott, okos volt, és így megvett engem kilóra. Nick a másik akit imádtam. A kegyetlennek, hidegvérűnek, érzelemmentesnek titulált katona, aki valójában vattacukor keksz ágyon (meleg, szeretetteljes...