Ugrás a fő tartalomra

Heniko Sakka: Édes tini élet


 

💜Heniko Sakka: Édes tini élet💜


Ajánlom ezt a könyvet annak, aki szeretne nevetni, izgulni, sportról olvasni és kedveli az ifjúsági regényeket!

Nagyon sokat láttam már ezt a regényt a közösségi médiában, nem egyszer a kosaramban is landolt, a TBR-emen állandó helyet foglalt el, szóval, amikor megláttam a lehetetőséget a recenzióra, rögtön le is csaptam rá. Innen is köszönöm az írónőnek a bizalmat!💜

Ria vakmerő, bevállalós, igazságos, becsületes, minden, ami kiválóvá tud tenni egy karaktert. Vicces, de nagy az arca -- habár van rá oka. Néha sok volt nekem az önbizalma, nyilván mert én jobb szeretem a szerény személyeket.

Devon kb. ugyanez férfi testbe csomagolva. Iszonyatosan összeillenek, és nagyon szépen fel van építve az enemies-to-lovers része a regénynek.

Tele van humoros megjegyzésekkel, jelenetekkel, amik jelentősen szórakoztatóvá teszik a könyvet.

Aminél kicsit húztam a számat, azok ezek a megjegyzések, mert igen, vicces, nekem is, megatöbbi, de pont olyan idős vagyok, mint Ria, viszont valamiért komolyabbnak érzem nem csak magamat, de a környezetemet is. Persze lehet, rosszul látom, vagy egyszerűen tényleg csak vannak olyanok, akik ilyen szinten húzzák egymást, mindegy, jó hangulatot adott a történetnek.

Riában nagyon tiszteltem, ahogy a csapatához állt.

Devon szenvedése kifejezetten jóra sikerült. He falls first, és olyan aranyos, ahogy próbálja rendezgetni az érzéseit!

Riának van egy ikertestvére, Kolett. Ezért még inkább érdeklődni kezdem a könyv iránt. Szeretem olvasni, hogy mások hogyan jelenítik meg ezeket a kapcsolatokat, és beleképzelni magamat az egyik testvér helyébe.

Nem szeretem a focit. Pár osztálytársam tett róla, viszont ebben a könyvben úgy éreztem, mégiscsak jó sport ez, és talán egy másik életben szívesen lennék egy csapat tagja.

Már alig várom, hogy olvashassam a következő részt!💜

Fun-fact: a képen látható kupának aranynak kellene lennie, mert első helyezést értem el, de a szervezők elrontották, és csak ezüst maradt. Nem problémáztam, mert oklevelen a valódi eredményem van, és ez egyébként is jobban passzol a könyvespolcomon lévő könyvekhez.😆


IDÉZETEK


"Tényleg ennyire unalmas az életed, hogy bele kell szólnod olyan dolgokba, amikhez nincs konkrét közöd?"

"– Azt gondolod, hogy változtatni tudsz az egészen? Ennyire beképzelt nem lehetsz!

– Tudom, hogy változtatni fogok – közöltem magabiztosan."


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Writing

  Mivel novemberben jelenik meg a negyedik novellám, arra gondoltam, most már indítok egy írói oldalt instán (vengert_laura_irkal), hátha nyakon csapja a lelkesedésemet, és egy éven belül a regényemet is befejezem. Mire számíthatnak, akik követnek? 💜Lila posztokra 💜Idézetekre novellákból és a készülő regényemből 💜Lejátszási listákra, éppen favorit számokra 💜Sztorikban kérdezz-feleletekre, játékokra 💜Jó esetben pozitív hírekre Szeretném megköszönni mindenkinek, aki valamilyen formában támogatja a hobbimat, köztük Boginak, aki nélkül ez az oldal évtizedekig nem készül el és izgatottan várom, hogy befejezze a regényét. Kéz és lábtörést minden szárnyát próbálgató írópalántának!

Lexie King: Enyém lesz a szíved

 💜 Lexie King: Enyém lesz a szíved 💜 Okké. Ez a könyv most teljesen más volt és mégis ugyanaz. Szerintem az év egyik legjobb olvasmánya lett számomra. Annyira imádtam az évődést! Azt, hogy szépen lassan építették és pusztították egymást! Igaz, néhol kicsit húzgáltam a számat, amiért Svetlana újra és újra visszament Lexingtonhoz, naivan reménykedve. De tudom, hogy vannak olyan helyzetek, amikor valóban ilyen az ember habitusa, szóval még bőven elfogadható mértéken belül esett Svetlana reménykedése. Iszonyatosan örültem annak, hogy az írónő szépen lassan építette fel a kapcsolatukat, nem kapkodta el. Amikor már 200 valahanyadik oldalnál jártam, és még mindig nem feküdtek le egymással, csak pislogtam és néma tapsvihart rendeztem a fejemben. Mert a feszültség végig ott volt és nekik erre volt szükségük. A történetük így lett teljes. Megmosolyogtam a jeleneteket, amikor feltűntek a régi szereplők. Nosztalgikus volt róluk olvasni és egyben ijesztő is. Mármint van itt olyan, aki azt is ...

M. L. Eperke: Az Ősi Erők Gyermekei

💜 M. L. Eperke: Az Ősi Erők Gyermekei💜 M. L. Eperke könyvével már sokszor találkoztam, és a rajzolt borítója miatt figyeltem fel rá igazából. Nagyon szépen köszönöm az írónőnek a lehetőséget, hogy megkaphattam recenziós példányként! A rajzok nem csak a borítón díszelegnek, de magában a könyvben is akad pár illusztráció, amik egész oldalakat foglalnak el. Egyrészt gyönyörűek, másrészt megteremtenek egyfajta hangulatot. Mivel sosem olvasom el a fülszöveget, most sem tudtam, mire számítsak. Hogy mit kaptam? Egy csodás ifjúsági regényt! A nyitójelenet, amikor először találkozik a nagybátyjával, Rolanddal, az új gyámjával, nagyon megtetszett. Egyrészt kaptunk egy nagy adag ismertetőt Amelia személyiségéből, másrészt mindig is érdekelt a nevelőszülős téma egy barátom miatt, aki hasonlókat él át (nyilván nem a természetfeletti témában). Roland nem lett a szívem csücske. Az elejétől fogva sanda szemmel pillantottam rá, amikor még nem is tudtam hova tenni a nemtetszésemet. Amélia az új otthon...