Books are my life

💜Marie Aubert: Ha történne valami💜 Utáltam ezt a könyvet. Talán tarthatom magam kezdő novellistának 30 novellával a hátam mögött, négy megjelenttel és egy első helyezettessel. Épp ezért örömmel vettem a kezembe az antológiát. De örömmel is tettem le! Végre! Tehetséges az írónő, aláírom. Épp ezért tudta olyan ügyesen megírni mind a nyolc novellát, hogy a szörnyülkörés leüljön bennem. Sokszor fintorogva eltartottam magamtól a könyvet és úgy olvastam. A boncolgatott témák nem egyszerűek, egytől egyig gyomorgörcsöt hagytak maguk után, pedig nem vagyok szende lelkű, és nem is lehet könnyen megbotránkoztatni. Az írónő mégis olyan egyszerűen, nyíltan, korlátok nélkül írta le ezeket a novellákat, hogy képtelen voltam nem elszörnyülködni. Bántalmazás, válás, szex, zsarolás, minden szaftos téma helyet kapott. Ághhh Egyébként félre értés ne essék, ha csillagoznom kéne, ötöt adnék. Annyira jó, hogy már szörnyű. IDÉZETEK " – Időnként az ember legszívesebben kisétálna reggel az ajtón, és soha...

  💜Charlotte McConaghy: Egykor farkasok éltek ezen a tájon💜 Tavalyi évem egyik legjobb olvasmánya ez könyv. Őszintén szólva fogalmam sem volt, miről szól, de a A Sztori könyvválasztóját pörgetve megakadt a címen a szemem. Imádom a hosszú címeket és kellően rejtelmesnek tűnt a borító is, szóval rávettem tesómat, hogy ezt olvassuk a kihívásra. És hogy én mennyire nem bántam meg! A történet iszonyat pici dióhéjban, hogy Inti az ikertestvérével és egy kutatócsapattal Skóciába utazik, hogy visszatelepítsék a farkasokat. Már eleve ott megfogott, hogy ikertesók. Nekem is van, ezért szeretek olyan történeteket olvasni, ahol a karakterek is ikrek. Mindig belelátom magam az egyikük szerepébe. A történetben a főszereplő, Inti és a testvére, Aggie rettentően szoros kapcsolatban álltak egymással, ami nekem kicsit sok lett volna, ha a helyükben vagyok. Nyilván az okok érthetőek, de én a falra másznék, ha az egész életemet ilyen szorosan a tesóm közelében kéne leélnem. A másik nyerő pont, hogy ...

💜 Ali Hazelwood: A szerelem képlete 💜 Vegyes érzelmekkel hajtottam be a könyvet. Előre leszögezném, hogy a célközönségnek TÖKÉLETES (csupa nagybetűvel) ez a kötet. Klisés, valóban, azonban ezek a klisék dobják fel. Manapság felmerül a kérdés, hogyan lehet olyan történetet alkotni, ami nem közhelyes. Sehogy. Minden klisés, csak az írón múlik, hogyan csomagolja. Mondjuk, hogy az írónő itt egész jól csomagolta. Annak ellenére is, hogy utálom, amikor a karakterek megjegyzik, hogy ez nem egy film/könyv. Dehogynem, különben miért olvasnánk. Nyilvánvalóan ilyen a valóságban is van, én is szoktuk mondogatni, de akkor is zavarónak találtam. A közhelyek elfogadásának és szeretetének ellenére is túlságosan vaknak tűnt Olive. Természetes, hogy a helyzetben az ember egy kicsit, ha nem is direkt, de nem látja a fától az erdőt. Tapasztalat, olvasási élmény, filmek, anekdoták a szülőktől; nagyon sok minden bizonyítja. De van egy határ, amin szerintem Olive itt átlépett egy kissé. Nem feltétlenül pro...

  💜 Stephanie Garber: Volt egyszer egy összetört szív💜 Még akkor találkoztam ezzel a könyvvel először, amikor angol köteteket kerestem gyakorlás gyanánt. És megláttam ezt a címet; Once upon a broken heart, és szerelembe estem. Nem a borítóba, nem a fülszövegbe, a címbe. Habár felmerült a gondolat, nem fogom kedvelni, ugyanis a testvérem rossz véleménye az írónő egy másik regényéről (Caraval) nem volt éppen pozitív. Már az első 20 oldalnál éreztem, hogy vagy hatalmas fejlődésen ment keresztül Garber, vagy itt is ég és föld vagyunk a tesómmal. Valószínűleg az utóbbi. A kötet eseménydús, erősen felépített háttérvilággal, tündérmesékkel, mondákkal és azokkal a csodásan veszélyes fantumokkal. Jacks jellemzése, az illata, a külseje, a habitusa egyszerűen olyan egyedinek tűnt számomra, hogy azonnal megkedveltem. A tény, hogy a csókja halálos, felvillanyozott. Félreértés ne essék, nem vagyok szuicid, de ezt is egyedinek tartottam, valamint mérhetetlenül romantikusnak Evangeline-t figyele...

💜Scarlett St. Clair: A sötétség érintése💜 Imádtam. Eleve imádom a görög mitológiát még az Akhilleusz dala és a Kirké c. könyvek miatt, ez a könyv meg csak nagyobbította a szeretetemet. Kissé nehéz volt elfogadnom az istenek antropomorf létét, de hát végül is ezt is imádtam meg bennük végül. (Még amikor anno ismerkedtem a mitológiával.)🌟 Hadesról én is azt gondoltam, mint Persephone az elején (csak lazábban, pl. pont nem zavart, hogy a halandók lelkével üzleteget), hogy rossz, gonosz, stb, aztán úgy a hetvenedik oldalnál leesett, hogy nagyon félreismertem, és onnantól állandó szállást kapott a szívemben. Persephone kivételesen olyan főszereplő, aki csak kicsit idegesített, mégpedig azért, mert túl görcsösen ragaszkodott az olyan eszméibe, amik nem is voltak igazak, ráadásul ő is tudhatta, hisz minden információ birtokában állt. De nem baj, még így is kellemesen csalódtam az istennőben. Imádtam, hogy Hades és Persephone játszottak, olyan hangulatosnak tűnt! Az Alvilág lefestése iszony...

  💜 M. L. Rio: Mintha gonoszok volnánk💜 A könyvet last minute olvasással fejeztem be, mert A Sztori nevű játékra be kellett már fejeznem, zenéket gyűjtenem hozzá, és a testvérem már majdnem lerágta a fülem, annyit nyaggatott, hogy vegyek már erőt magamon.  Szenvedtem az első kétszáz oldalnál, nem kötött le annyira, mint amennyire vártam volna.  Természetesen magába szippantott, miután átlendültem a MUSZÁJ fázison.  Ha szabad ilyet mondanom, baromi nehéz volt megjegyeznem mind a hét barát nevét, és arcot is társítani hozzájuk, mert na, mégiscsak heten voltak.  Nagyon szimpatikusnak lett lefestve a Dellecher, szívesen vettem volna részt az órákon, az előadásokon, főleg a rögtönzötteken. Külön kiemelkedő hangulatot adott a kötetnek az, hogy a szereplők rengetegszer úgy folytatták a dialógust, hogy Shakespeare-t idéztek, és beépítették az éppen zajló párbeszédbe. A történet egy gyilkosság köré épül, akinek elkövetőjét már azért az utolsó kétszáz oldalban fel lehet...

💜ERIN A. CRAIG: HOUSE OF SALT AND SORROWS💜  Nehezen kezdtem neki, mivel mostanában nem volt kedvem olvasni. Például ezért az első száz oldala a könyvnek lassú, kissé szenvedős volt, na de utána! Le sem akartam tenni! Nem olvastam horrort, de amikor a sorokat bújtam, konkrétan én is rettegtem, olyannyira beleéltem magam a történésekbe, Annaleigh szerepébe. Lenyűgöző az egész világ, amit az írónő kitalált, az istenektől kezdve a szokásokig. Nem akarok spoilerezni, ezért csak azt mondom, hogy aki a kezébe fogja ezt a könyvet, az bizony nem fog unatkozni! Rettegés, nevetés, szerelem, értetlenség várja majd. És nem akar majd visszatérni a valóságba. A könyv kb. utolsó száz oldalán, amikor kezd fény derülni a dolgokra, annyira kellett figyelnem, hogy kb belefájdult a fejem, mint a főszereplőnek. Hát, az biztos, hogy abban a helyzetben, nem tudtam volna úgy végigvinni az eseményeket, mint Annaleighnek sikerült. Megjegyzés: A gyilkos már először is gyanús volt nekem, de az írónő nagyon s...

💜Beth Flynn: Kilenc perc💜 Ismeritek az érzést, amikor kigyúl a fejetek felett levitáló kis lámpa, mikor megértitek, miért pont azt a címet kapta, amit? Na, nálam ez volt, mikor a 9 Perc c. kötetet olvastam. Ódákat tudnék zengeni róla, mennyire oda és vissza voltam a történetért. Alapból gyengéim a nem 21. században játszódó regények, szóval jó esélyekkel indult a könyvecske. Valójában az is plusz pont volt, hogy a könyvmolyképző egy akciójának keretein belül ajándékba kaptam a kötetet, de ez részletkérdés. Tehát. Imádtam a helyet, időt, szituációt. Felvetődött bennem már a gondolat, milyen lenne, ha elrabolnának? (Remélem nem vagyok vele egyedül, mert akkor ez most kicsit kellemetlen a számomra.) Ez a könyv egy érdekes és szerethető alternatívát tárt a szemeim elé. Megjelenik benne a Stockholm-szindróma, ami szerintem megint csak érdekes téma. Ginny - aki valójában egy igen kacifántos névvel rendelkezik - felszáll egy nap egy motoros mögé, hogy az haza vigye. Csakhogy nyilván nem vis...