Books are my life

 💜Heniko Sakka: Édesebb tini élet💜 Szerettem ezt a részt, meg nem is. Kezdem észrevenni, hogy az ennyire ifjúsági regények már nem az én asztalomhoz tartoznak, de mégis érdekelnek... 💜Mit szerettem? A karaktereket, az elveiket, a beszólogatást, a sok mai poént és utalást, ahogyan Ria és Devon lassan kibontakozó szerelmét is. 💜Mit nem szerettem? Hogy ennyire irreális. A lépcsős balhé következményei számomra soknak tűntek. Az igazgató magyarázata nem állt két lábon. A regény szerintem egy kissé túlzás, amivel nincs is probléma. Tizenhárom évesen meggajdultam volna érte és a favoritom lett volna. Itt az egyetlen probléma, hogy már nem vagyok annyi idős és nem úgy gondolkodom. Az írónőtől többször hallottam, hogy anime formájában tudná elképzelni a vásznon, szóval így kezdtem el nézni. Az animékben sok a túlzás szerintem, de szeretem őket, szóval ezt a sablont ráraktam a könyvre, és voilá, faltam az utolsó oldalakat. A történet, az alapkoncepció jó, és hiába az ellenérzéseimnek, mé...

💜Dobos Boglárka: Lelked darabkái💜 Iszonyatosan örülök, hogy én kezdhetem meg ezt a tourt. Bogi, nagyon büszke vagyok rád! Rengeteget fejlődtél, mióta ismerlek, és hálás vagyok, hogy a tanúja lehetek! Teljesen más úgy olvasni egy ilyen verseskötetet, hogy sacc/kb tudom, mi történt. Teljesen más az élmény, teljesen más hatást ér el, és jobban le is ül. Beszélgettünk mi, de úgy érzem nem eleget, mert nem tudtam elvenni a fájdalmadat, amit sajnálok. Örülök, hogy kiírtál magadból mindent. Örülök, mert így másnak is segíthetsz, ráadásul élvezettel lehet olvasni a soraidat. Ez van. Fájdalomból születnek a legjobb szövegek. Megéri szarul lenni. Ilyen ez a showbiznisz.😆 Nem rímel mindenhol, de nem is kell. Ennek a kötetnek nagy hatása van anélkül is. Amikor olvastam, olyan érzésem volt, mintha valami a mellkasomra telepedett volna. Iszonyat rossz volt. Ezért tudom, hogy nagyon jó, amit írtál. Az esztétikus szerkesztés és az illusztrációk csak hab a tortán. A sorok a lelket, a képek a szemet ...

💜Marie Aubert: Ha történne valami💜 Utáltam ezt a könyvet. Talán tarthatom magam kezdő novellistának 30 novellával a hátam mögött, négy megjelenttel és egy első helyezettessel. Épp ezért örömmel vettem a kezembe az antológiát. De örömmel is tettem le! Végre! Tehetséges az írónő, aláírom. Épp ezért tudta olyan ügyesen megírni mind a nyolc novellát, hogy a szörnyülkörés leüljön bennem. Sokszor fintorogva eltartottam magamtól a könyvet és úgy olvastam. A boncolgatott témák nem egyszerűek, egytől egyig gyomorgörcsöt hagytak maguk után, pedig nem vagyok szende lelkű, és nem is lehet könnyen megbotránkoztatni. Az írónő mégis olyan egyszerűen, nyíltan, korlátok nélkül írta le ezeket a novellákat, hogy képtelen voltam nem elszörnyülködni. Bántalmazás, válás, szex, zsarolás, minden szaftos téma helyet kapott. Ághhh Egyébként félre értés ne essék, ha csillagoznom kéne, ötöt adnék. Annyira jó, hogy már szörnyű. IDÉZETEK " – Időnként az ember legszívesebben kisétálna reggel az ajtón, és soha...

  💜Heniko Sakka: Édes tini élet💜 Ajánlom ezt a könyvet annak, aki szeretne nevetni, izgulni, sportról olvasni és kedveli az ifjúsági regényeket! Nagyon sokat láttam már ezt a regényt a közösségi médiában, nem egyszer a kosaramban is landolt, a TBR-emen állandó helyet foglalt el, szóval, amikor megláttam a lehetetőséget a recenzióra, rögtön le is csaptam rá. Innen is köszönöm az írónőnek a bizalmat!💜 Ria vakmerő, bevállalós, igazságos, becsületes, minden, ami kiválóvá tud tenni egy karaktert. Vicces, de nagy az arca -- habár van rá oka. Néha sok volt nekem az önbizalma, nyilván mert én jobb szeretem a szerény személyeket. Devon kb. ugyanez férfi testbe csomagolva. Iszonyatosan összeillenek, és nagyon szépen fel van építve az enemies-to-lovers része a regénynek. Tele van humoros megjegyzésekkel, jelenetekkel, amik jelentősen szórakoztatóvá teszik a könyvet. Aminél kicsit húztam a számat, azok ezek a megjegyzések, mert igen, vicces, nekem is, megatöbbi, de pont olyan idős vagyok, m...

  💜Charlotte McConaghy: Egykor farkasok éltek ezen a tájon💜 Tavalyi évem egyik legjobb olvasmánya ez könyv. Őszintén szólva fogalmam sem volt, miről szól, de a A Sztori könyvválasztóját pörgetve megakadt a címen a szemem. Imádom a hosszú címeket és kellően rejtelmesnek tűnt a borító is, szóval rávettem tesómat, hogy ezt olvassuk a kihívásra. És hogy én mennyire nem bántam meg! A történet iszonyat pici dióhéjban, hogy Inti az ikertestvérével és egy kutatócsapattal Skóciába utazik, hogy visszatelepítsék a farkasokat. Már eleve ott megfogott, hogy ikertesók. Nekem is van, ezért szeretek olyan történeteket olvasni, ahol a karakterek is ikrek. Mindig belelátom magam az egyikük szerepébe. A történetben a főszereplő, Inti és a testvére, Aggie rettentően szoros kapcsolatban álltak egymással, ami nekem kicsit sok lett volna, ha a helyükben vagyok. Nyilván az okok érthetőek, de én a falra másznék, ha az egész életemet ilyen szorosan a tesóm közelében kéne leélnem. A másik nyerő pont, hogy ...

💜 M. L. Eperke: Az Ősi Erők Gyermekei💜 M. L. Eperke könyvével már sokszor találkoztam, és a rajzolt borítója miatt figyeltem fel rá igazából. Nagyon szépen köszönöm az írónőnek a lehetőséget, hogy megkaphattam recenziós példányként! A rajzok nem csak a borítón díszelegnek, de magában a könyvben is akad pár illusztráció, amik egész oldalakat foglalnak el. Egyrészt gyönyörűek, másrészt megteremtenek egyfajta hangulatot. Mivel sosem olvasom el a fülszöveget, most sem tudtam, mire számítsak. Hogy mit kaptam? Egy csodás ifjúsági regényt! A nyitójelenet, amikor először találkozik a nagybátyjával, Rolanddal, az új gyámjával, nagyon megtetszett. Egyrészt kaptunk egy nagy adag ismertetőt Amelia személyiségéből, másrészt mindig is érdekelt a nevelőszülős téma egy barátom miatt, aki hasonlókat él át (nyilván nem a természetfeletti témában). Roland nem lett a szívem csücske. Az elejétől fogva sanda szemmel pillantottam rá, amikor még nem is tudtam hova tenni a nemtetszésemet. Amélia az új otthon...

💜 Ali Hazelwood: A szerelem képlete 💜 Vegyes érzelmekkel hajtottam be a könyvet. Előre leszögezném, hogy a célközönségnek TÖKÉLETES (csupa nagybetűvel) ez a kötet. Klisés, valóban, azonban ezek a klisék dobják fel. Manapság felmerül a kérdés, hogyan lehet olyan történetet alkotni, ami nem közhelyes. Sehogy. Minden klisés, csak az írón múlik, hogyan csomagolja. Mondjuk, hogy az írónő itt egész jól csomagolta. Annak ellenére is, hogy utálom, amikor a karakterek megjegyzik, hogy ez nem egy film/könyv. Dehogynem, különben miért olvasnánk. Nyilvánvalóan ilyen a valóságban is van, én is szoktuk mondogatni, de akkor is zavarónak találtam. A közhelyek elfogadásának és szeretetének ellenére is túlságosan vaknak tűnt Olive. Természetes, hogy a helyzetben az ember egy kicsit, ha nem is direkt, de nem látja a fától az erdőt. Tapasztalat, olvasási élmény, filmek, anekdoták a szülőktől; nagyon sok minden bizonyítja. De van egy határ, amin szerintem Olive itt átlépett egy kissé. Nem feltétlenül pro...

 💜 Lexie King: Enyém lesz a szíved 💜 Okké. Ez a könyv most teljesen más volt és mégis ugyanaz. Szerintem az év egyik legjobb olvasmánya lett számomra. Annyira imádtam az évődést! Azt, hogy szépen lassan építették és pusztították egymást! Igaz, néhol kicsit húzgáltam a számat, amiért Svetlana újra és újra visszament Lexingtonhoz, naivan reménykedve. De tudom, hogy vannak olyan helyzetek, amikor valóban ilyen az ember habitusa, szóval még bőven elfogadható mértéken belül esett Svetlana reménykedése. Iszonyatosan örültem annak, hogy az írónő szépen lassan építette fel a kapcsolatukat, nem kapkodta el. Amikor már 200 valahanyadik oldalnál jártam, és még mindig nem feküdtek le egymással, csak pislogtam és néma tapsvihart rendeztem a fejemben. Mert a feszültség végig ott volt és nekik erre volt szükségük. A történetük így lett teljes. Megmosolyogtam a jeleneteket, amikor feltűntek a régi szereplők. Nosztalgikus volt róluk olvasni és egyben ijesztő is. Mármint van itt olyan, aki azt is ...

 💜 Stephanie Garber: A Soha Többé Balladája 💜 Annyira, de annyira szeretem ezt a történetet! Ha valaki enemies to lovers trope-ra vágyik, ne habozzon, vegye kezébe a könyvet! Evangeline és Jacks kapcsolata a legkevésbé sem egyszerű, de olyan csodálatos! Az ellenszenv, ami mindkettejükben lappang, majd szépen átváltozik szimpátiává, egyedi és lenyűgöző. Ebben a kötetben sokkal jobban kibontakozott a háttérvilág, és azt kell mondjam, megvett kilóra. Habár még nem olvastam a Caraval trilógiát, Jacks múltja egyre jobban kiélesedik a szemem előtt, és ha egy vagon zsebkendőt nem szeretnék miatta elhasználni, akkor egyet sem. Evangeline… még mindig imádom a neve csengését, a kedvességét és az egész lényét. Ebben a kötetben Evangeline és Jacks végre közelebb kerül egymáshoz, azonban nem szeretnék spoilerezni, ezért nem írok többet. A vége. Kérem a vagon zsepimet. És a következő részt, de sürgősen! IDÉZETEK "Az igazság sosem az, amit szeretnél." "Minden törékenynek hatott kettő...

 💜Dobos Boglárka: Agy és szív harca💜 Bogival talán azóta ismerjük egymást, hogy jelentkeztem a bétájának. Ez talán egy éve volt. Két bétázottam boldogítja az életem, és általában úgy működnek, hogy amikor az egyikük pihen, vagy éppen nem tud mit írni, a másikuk billírozik. Bogi, ez most a te időd! El sem hiszem, milyen komoly és mélyenszántó gondolatokat véstél a papírra, amikor ezt a könyvet megalkottad! Amikor egy éve olvastam, elsiklottam a mélyebb tartalom felett, most viszont csak ültem az ágyamon, és a doksira meredtem. Mert megfogott, mert belém mart, mert olyan hatása volt, mint régóta egy könyvnek sem. Elgondolkodtatott. Az utóbbi időben kicsit "izgalmasabbá" vált az életem, több mindenen törhetem a fejem, és ezek a kis idézetek löketet adnak, hogy még a rosszban is találjam meg a jót, ha pedig nincs, hát faragjak valamit azzá. Rövid a könyvecske, tény, de olyan élményt tud nyújtani, ami miatt ez is az újralapozgatós darabok közé fog tartozni. Köszönöm, hogy megalk...

💜 Holly Jackson: Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz💜   93%-ot kapott ez a könyv molyon, ami nem kis teljesítmény és szerintem abszolút megérdemli. Humoros, pörgős, fejtörőkkel teli, ijesztő. Imádtam. Nem igazán olvasom krimit, inkább a fantasy és  romantika világában mozgok, azonban határozott felüdülés volt most egy kicsit gondolkodni és keresni a tettest. Csak suttogva említem, hogy sikerült kitalálni, ki a gyilkos. Remekül mozgatta a szálakat az írónő. Simán tudtam Pip fejével gondolkodni, azt hinni gyanúsítottnak, akit ő hitt, azt látni bele a dolgokba, amit ő látott. Pip karaktere iszonyú erős. Egyrészt humoros, mégis komoly. Szívesen lennék a barátnője. Másrészt rendkívül okosnak és ügyesnek tartom. Nyomozókat meghazudtoló módon göngyölítette fel az ügyet. Eleinte felmerülhetett volna a kétség, hogy csak egy tini nyomozásregény lesz, azonban ez sokkal több volt annál. Pip kicsit talán a nyomozás függőjévé vált és meglepődtem, amikor kiderült, az életét is kockáztatn...

  💜Kate Dramis: A Szentek Átka💜 Gyönyörű a magyar borító! Nyilván ez az első ok, amiért megtetszett a könyv. A második szigorúan a címe. Néha felmerül bennem a gondolat, hogy a szebbnél szebb borítók egy idő után olyan történetet rejtenek majd, ami csalódást okoz, azonban mindig megállapítom, hogy nem, ezek jó könyvek. Kellett egy kis idő (50-80 oldal), hogy megkedveljem Ayát, de utána nagyon hozzánőtt a szívemhez. Erős karakter. Nem csak fizikailag, de mentálisan is. Külön tetszett, ahogy kezelte az erejét, és az írónő megjelenítette Aya lényét/lényegét, az érzelmeit és az okot, miért olyan, amilyen. Iszonyatosan át tudtam érezni a fájdalmát, és az egész filmszerűen pergett előttem. SPOILER, jelöld ki, ha el szeretnéd olvasni! A bűntudata olyan erősen nyomasztotta, hogy az adottságát is “megmérgezte”. Olyan erős volt a bűntudata, hogy a sötétség felfalta. Az elején nagyon féltem, felemészti az ereje, és nem kapok happy endet Will-lel. Azonban az írónő MÉG kegyes volt. SPOILER VÉ...

💜  Lexie King: A jégszívű herceg 💜 18+ Troy karakterét már az előző kötetben megkedveltem, habár ott nem adott rá sok okot. Itt bepillantást nyertem elméje bugyraiba, szóval igazából itt sem. A legkézenfekvőbb ok, amiért szeretem, a múltjából fakadó szánalom lenne, azonban nem hiszem, hogy ez szögezett a Troy kedvelők csoportjához. Viszont pontosan megmondani sem tudom, mit szeretek benne. Őt szeretem. Mindenével együtt. Amikor a fiatalkori énjéről beszélt, azt hittem, meghasad a szívem. Mintha egy külön kisfiúnak mondta volna szavait, nem pedig saját magának. A törés, ami a férfi lelkén végigfut, szakadék mélységű. Habár Luna feltöltögeti ezt a szakadékot, mindig is ott lesz. Nem lehet eltüntetni, és iszonyatosan sajnálom ezt. Luna gyermekkora sem egy leányálom. Teljesen érthető, miért lett olyan felnőtt nő belőle, amilyen. Az írónő csodásan kidolgozta a karaktereket a cselekménnyel és bugyrokkal együtt. Luna stresszkezelési technikája megragadta a figyelmemem, és nagyon megtets...

  Mivel novemberben jelenik meg a negyedik novellám, arra gondoltam, most már indítok egy írói oldalt instán (vengert_laura_irkal), hátha nyakon csapja a lelkesedésemet, és egy éven belül a regényemet is befejezem. Mire számíthatnak, akik követnek? 💜Lila posztokra 💜Idézetekre novellákból és a készülő regényemből 💜Lejátszási listákra, éppen favorit számokra 💜Sztorikban kérdezz-feleletekre, játékokra 💜Jó esetben pozitív hírekre Szeretném megköszönni mindenkinek, aki valamilyen formában támogatja a hobbimat, köztük Boginak, aki nélkül ez az oldal évtizedekig nem készül el és izgatottan várom, hogy befejezze a regényét. Kéz és lábtörést minden szárnyát próbálgató írópalántának!

  💜 Ellyne: Scarf 💜 Az írónő stílusát volt már szerencsém megismerni, amikor a Merci for u-t olvastam, most mégis meglepett. Nem szoktam versesköteteket lapozgatni, de egyre inkább azon a véleményen vagyok, hogy kéne. Még több ilyen verset, ilyen érzelmet szeretnék ismerni. A kötet habár rövid volt, iszonyatosan esztétikus, és ez is dobott a hangulatán. Ellyne az érzelmek mélyén vájkált, és az általános mélabússág rám telepedett, ahogy olvastam a sorokat. Az igazság álcát repegetően bújt meg a sorok közt. Nagyon szerettem a fogalmazást, az oldalak szépségét, az igazságot. IDÉZET “Annyira vagy stabil, mint a wishről rendelt koronád. Pont úgy törik az önbizalmad, mint a ragasztó, amivel összefogták.” Köszönöm szépen a lehetőséget, Ellyne!

  💜 Vörös Viktória: Ellenséges Szobatárs 💜 Klisés volt? Igen. Kiszámítható? Igen. Imádtam? De még mennyire! A borítója miatt vettem meg, mint minden más könyvemet. Megvett kilóra a színe és a címe. Aztán a történet is. Fun-fact: Az egyik ismerősömnek elújságoltam, hogy vettem egy könyvet, szóval megkérdezte, milyet. Lilát. Lilát, lilát, lilát. Olyan gyönyörű a borítója! Szerdán reggel láttam az írónő oldalán egy részletet a regényből, és rögtön mint a nikotinfüggő, aki nem kapja meg az adagját, le akartam csapni a könyvre, minél hamarabb olvasni akartam. Aztán erre végül délután lett lehetőségem, de csütörtök estig mást se csináltam csak olvastam, edzettem, olvastam.  Pamela gólya az egyetemen, és egy adminisztratív hiba miatt a fiúk részére osztják be, azaz Adrian mellé szobatársnak. Kezdetben ki nem állhatják egymást, és hát meg is tudom érteni miért. Ha Adrian nekem kapcsolta volna ki az ébresztőmet, hatalmas patáliát rendeztem volna. Folyamatosan mennek a szivatások, az ...

  💜 Stephanie Garber: Volt egyszer egy összetört szív💜 Még akkor találkoztam ezzel a könyvvel először, amikor angol köteteket kerestem gyakorlás gyanánt. És megláttam ezt a címet; Once upon a broken heart, és szerelembe estem. Nem a borítóba, nem a fülszövegbe, a címbe. Habár felmerült a gondolat, nem fogom kedvelni, ugyanis a testvérem rossz véleménye az írónő egy másik regényéről (Caraval) nem volt éppen pozitív. Már az első 20 oldalnál éreztem, hogy vagy hatalmas fejlődésen ment keresztül Garber, vagy itt is ég és föld vagyunk a tesómmal. Valószínűleg az utóbbi. A kötet eseménydús, erősen felépített háttérvilággal, tündérmesékkel, mondákkal és azokkal a csodásan veszélyes fantumokkal. Jacks jellemzése, az illata, a külseje, a habitusa egyszerűen olyan egyedinek tűnt számomra, hogy azonnal megkedveltem. A tény, hogy a csókja halálos, felvillanyozott. Félreértés ne essék, nem vagyok szuicid, de ezt is egyedinek tartottam, valamint mérhetetlenül romantikusnak Evangeline-t figyele...

💜Scarlett St. Clair: A sötétség érintése💜 Imádtam. Eleve imádom a görög mitológiát még az Akhilleusz dala és a Kirké c. könyvek miatt, ez a könyv meg csak nagyobbította a szeretetemet. Kissé nehéz volt elfogadnom az istenek antropomorf létét, de hát végül is ezt is imádtam meg bennük végül. (Még amikor anno ismerkedtem a mitológiával.)🌟 Hadesról én is azt gondoltam, mint Persephone az elején (csak lazábban, pl. pont nem zavart, hogy a halandók lelkével üzleteget), hogy rossz, gonosz, stb, aztán úgy a hetvenedik oldalnál leesett, hogy nagyon félreismertem, és onnantól állandó szállást kapott a szívemben. Persephone kivételesen olyan főszereplő, aki csak kicsit idegesített, mégpedig azért, mert túl görcsösen ragaszkodott az olyan eszméibe, amik nem is voltak igazak, ráadásul ő is tudhatta, hisz minden információ birtokában állt. De nem baj, még így is kellemesen csalódtam az istennőben. Imádtam, hogy Hades és Persephone játszottak, olyan hangulatosnak tűnt! Az Alvilág lefestése iszony...

  💜 M. L. Rio: Mintha gonoszok volnánk💜 A könyvet last minute olvasással fejeztem be, mert A Sztori nevű játékra be kellett már fejeznem, zenéket gyűjtenem hozzá, és a testvérem már majdnem lerágta a fülem, annyit nyaggatott, hogy vegyek már erőt magamon.  Szenvedtem az első kétszáz oldalnál, nem kötött le annyira, mint amennyire vártam volna.  Természetesen magába szippantott, miután átlendültem a MUSZÁJ fázison.  Ha szabad ilyet mondanom, baromi nehéz volt megjegyeznem mind a hét barát nevét, és arcot is társítani hozzájuk, mert na, mégiscsak heten voltak.  Nagyon szimpatikusnak lett lefestve a Dellecher, szívesen vettem volna részt az órákon, az előadásokon, főleg a rögtönzötteken. Külön kiemelkedő hangulatot adott a kötetnek az, hogy a szereplők rengetegszer úgy folytatták a dialógust, hogy Shakespeare-t idéztek, és beépítették az éppen zajló párbeszédbe. A történet egy gyilkosság köré épül, akinek elkövetőjét már azért az utolsó kétszáz oldalban fel lehet...

💜ERIN A. CRAIG: HOUSE OF SALT AND SORROWS💜  Nehezen kezdtem neki, mivel mostanában nem volt kedvem olvasni. Például ezért az első száz oldala a könyvnek lassú, kissé szenvedős volt, na de utána! Le sem akartam tenni! Nem olvastam horrort, de amikor a sorokat bújtam, konkrétan én is rettegtem, olyannyira beleéltem magam a történésekbe, Annaleigh szerepébe. Lenyűgöző az egész világ, amit az írónő kitalált, az istenektől kezdve a szokásokig. Nem akarok spoilerezni, ezért csak azt mondom, hogy aki a kezébe fogja ezt a könyvet, az bizony nem fog unatkozni! Rettegés, nevetés, szerelem, értetlenség várja majd. És nem akar majd visszatérni a valóságba. A könyv kb. utolsó száz oldalán, amikor kezd fény derülni a dolgokra, annyira kellett figyelnem, hogy kb belefájdult a fejem, mint a főszereplőnek. Hát, az biztos, hogy abban a helyzetben, nem tudtam volna úgy végigvinni az eseményeket, mint Annaleighnek sikerült. Megjegyzés: A gyilkos már először is gyanús volt nekem, de az írónő nagyon s...