93%-ot kapott ez a könyv molyon, ami nem kis teljesítmény és szerintem abszolút megérdemli. Humoros, pörgős, fejtörőkkel teli, ijesztő. Imádtam.
Nem igazán olvasom krimit, inkább a fantasy és romantika világában mozgok, azonban határozott felüdülés volt most egy kicsit gondolkodni és keresni a tettest. Csak suttogva említem, hogy sikerült kitalálni, ki a gyilkos.
Remekül mozgatta a szálakat az írónő. Simán tudtam Pip fejével gondolkodni, azt hinni gyanúsítottnak, akit ő hitt, azt látni bele a dolgokba, amit ő látott.
Pip karaktere iszonyú erős. Egyrészt humoros, mégis komoly. Szívesen lennék a barátnője. Másrészt rendkívül okosnak és ügyesnek tartom. Nyomozókat meghazudtoló módon göngyölítette fel az ügyet.
Eleinte felmerülhetett volna a kétség, hogy csak egy tini nyomozásregény lesz, azonban ez sokkal több volt annál.
Pip kicsit talán a nyomozás függőjévé vált és meglepődtem, amikor kiderült, az életét is kockáztatná érte. De valamilyen szinten megértettem, mert én is iszonyúan makacs vagyok, és ha a világ a feje tetejére áll, akkor is úgy lesz, ahogy elképzeltem. Többnyire.
Ravi volt az a szereplő, aki csak úgy dagonyázott a sajnálatomban. Meg persze hamar a szívemhez nőtt a humoros stílusával. Talán a kedvenc részem a könyvből, amikor ők ketten találkoznak. A kis romantikus énem egyből beindult, és shipelni kezdtem Pippel.
Andie Bell… Sosem hittem, hogy minta tinédzser, már a kezdetektől fogva sem. Valamiért egyértelmű volt, hogy ő nem az az ember, akinek hitték, mégis meglepő dolgok derültek róla ki.
Az ő eseténél gondolkodtam el azon, mennyire összetett is egy emberi élet. Vajon ha én tűnnénk el, mi vezetne a megtalálásomhoz? A naplóm? Az üzeneteim? A barátaim?
Nehéz a könyvről úgy írni, hogy ne spoilerezzek, mert mindennek jelentősége van.
Csak ajánlani tudom az olvasását, mert a humor megédesíti a komoly gyilkossági ügyet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése